MKE stratégia

A Magyar Kémikusok Egyesület jövője

Elnöki program

Készítette: Szalay Péter

Az MKE több mint 100 éves múltja kötelez minket, tagokat – és különösen a megválasztott vezetőket –, hogy e patinás szervezetet a hagyományoknak és küldetésének megfelelően működtessük, a tagság mindenkori igényeit kielégítve. Mindazonáltal egy újratervezés lehetőséget teremt arra, hogy a hétköznapok sokasodó feladatai között ne vesszünk el, hanem átgondoljuk az Egyesület helyzetét és jövőjét. Ebben a rövid dokumentumban erre vállalkozom.

Elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott az Egyesület leköszönő Gazdasági Bizottsága (GB) és Intézőbizottsága (IB), akik több dokumentumban is elemezték az MKE helyzetét, és megfogalmazták a jövő feladatait. Felhasználtam a szakosztályok és szakcsoportok beszámolóit, valamint saját, három ciklusból származó tapasztalataimat is. A munkát segítették a vezető pozíciókra jelölt tagtársak is.

Emlékszem, amikor pályakezdőként részt vettem a Kvantumkémiai Szakcsoport előadóülésein az Anker közben. Ezeken az összejöveteleken a szakterület szinte minden művelője jelen volt, az előadások segítettek megismerni egymás kutatásait, és megosztani a külföldről érkező információkat. Rendszeresek voltak az MKE égisze alatt szervezett hazai konferenciák is. Az így működő Egyesület rendkívül közkedvelt volt, hiszen a 80-as években még sokkal kevesebb tudományos információhoz juthattunk közvetlenül, és sokaknak nem volt lehetősége kapcsolatot tartani külföldi kutatókkal.

Mára ez a működési modell sokat gyengült: a tudományos információ könnyen elérhetővé vált, részt tudunk venni nemzetközi konferenciákon – amelyek gyakran hozzánk is eljutnak –, és a világhálón szinte minden információ megtalálható.

Az első feladat tehát az MKE küldetésének újbóli megfogalmazása, amely megfelel a tagság mai igényeinek és elvárásainak. A fent említett dokumentumok alapján az alábbi feladatok, illetve tevékenységek a legfontosabbak:

1. A kémikus közösség összefogása és összetartása
2. A teljes hazai kémikus közösség képviselete a társadalomban
3. A kémia imázsának javítása
4. Szerepvállalás a kémikus utánpótlás nevelésében
5. Nemzetközi jelenlét
6. Pénzügyi stabilitás fenntartása

Mielőtt bővebben is kifejteném e pontokkal kapcsolatos teendőket, érdemes megállapítani, hogy két szervezet is van Magyarországon, amelyek hasonló célok mentén dolgoznak: a tudományos oldalon az MTA Kémiai Tudományok Osztálya, míg az ipari oldalon a Magyar Vegyipari Szövetség (MVSz) azonosítható be. Velük szövetkezve, de az MKE egyediségét fenntartva és erősítve, korábbi partnereinket (egyetemeket, kutatóhelyeket, vállalkozásokat) még jobban bevonva tudjuk e célokat megvalósítani.

1. Kémikus közösség

Az MKE-nek, mint civil szervezetnek, alulról építkezőnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a tagság igényeit, az ő aktivitásukat felhasználva lehet céljainkat megvalósítani. De kik is az Egyesület tagjai?

• a) egyetemi, kutatóintézeti kémikusok,
• b) iparban dolgozó kémikusok, diplomások és középfokú végzettségűek,
• c) kémiatanárok,
• d) diákok (egyetemisták, de esetleg középiskolások is),
• e) kémia iránt érdeklődők.

A bevezetőben említett klub-szerű működés tette korábban lehetővé e sokféle ember összetartását. Sajnos az a tapasztalat, hogy az ilyen rendezvények iránt csökkent az igény, elsősorban az egyetemi, kutatóintézeti kollégák körében. Ez nagy probléma, hiszen pont ők lehetnének a működés (szakmai) motorjai, mint ahogy ez a Magyar Kémikusok Lapja sikerességének is a záloga.

Az okokat keresve már fentebb megállapítottam, hogy egyénként ők könnyedén részesei lehetnek a „nemzetközi tudománynak”, továbbá az MTA munkabizottságaival való párhuzamosságok is elvonják a figyelmet és az energiát az MKE rendezvényeitől. Jól látható, hogy azon a területen, ahol egy MTA munkabizottság jól működik, ott az MKE nem – de a fordított esetre is van több példa.

Van azonban kivétel is: ilyenkor a két szervezet közösen szervez programokat olyan szimbiózisban, hogy a résztvevők nem is feltétlenül észlelik e kettősséget. Ez utóbbi jó modellnek tűnik, hiszen Magyarországon nem vagyunk elegen ahhoz, hogy két szervezetben is meglegyen a kritikus tömeg. Ezért:

Feladat 1: Az MKE és az MTA Kémiai Tudományok Osztálya szervezetének összehangolása, programok egyeztetése.

Ennek megvalósítása során azonban figyelni kell az MKE egyediségére: a b)–e) pontban felsoroltakról sem szabad elfeledkezni, őket az MTA természeténél fogva nem „szolgálja ki”. A szimbiózisban tehát az MKE szervezetek egyik fontos szerepe kell legyen, hogy a magas tudomány mellett az iparban dolgozók, tanárok, diákok és minden érdeklődő is megtalálja a számára megfelelő programokat; divatosan szólva az MKE-nek kell lennie az Open/Inclusive Science motorjának.

Különösen támogatnunk kell „tudással” a területi szervezeteket, hiszen a beszámolókból (vagy azok hiányából) világosan látszik, hogy ahol nincs egyetemi háttér, ott kevésbé életképesek a szervezetek. Hasonlóan igaz ez a munkahelyi szervezetekre is, itt különösen a jelentős kutatást nem folytató vállalkozások csoportjainak szakmai támogatását kell megszervezni.

A Fiatal Kémikusok Köre az MKE talán legaktívabb csoportja. Őket nemcsak támogatni kell, hanem sokat tanulhatunk is tőlük a megváltozott világhoz való alkalmazkodásról.

2. A kémikus közösség képviselete a társadalomban

Az MKE évszázados tapasztalata, a tagság által képviselt sokrétű tudás kötelez minket, hogy mindez a társadalom felé hasznosuljon. Szakértőként kell szerepet vállalnunk kérdések megválaszolásában, és az eddigieknél jobban ki kell vegyük részünket a társadalmi egyeztetésekből, hallatnunk kell szavunkat a kémiai területet érintő szabályozások kapcsán.

Hamarosan hangsúlyosan fog megjelenni az igény a hazai zöld gazdasági és energetikai átmenet szakmai támogatására a kémiai aspektusok vonatkozásában is, valamint az ipari digitalizáció, az ipar 4.0 és 5.0-ra való átállás támogatásában. Ezek olyan trendek, amelyek az elkövetkező 10 év meghatározó irányai lesznek, és ebben az MKE szakmai műhelyként működhet közre.

Feladat 2: Szakhatóságokkal, minisztériumok szakmai vezetésével való kapcsolat kiépítése annak céljából, hogy döntések előkészítése során az MKE szakértelmét felhasználják.

Legyünk mi az elsők, akikhez a média a kémiával kapcsolatos ügyekben fordul! Ezen keresztül további céljaink (a kémia imázsának javítása, kémiaoktatás, aktuális kérdésekben és témákban szakmai képviselet és ismeretterjesztés) területén is hatékonyabban tevékenykedhetünk.

Feladat 3: Fel kell építeni (a médiában) azt az imázst, hogy az MKE a legkompetensebb a kémiával kapcsolatos kérdésekben.

E tevékenységekben támaszkodni tudunk nemzetközi szervezetek, mint a European Chemical Society (EuChemS), az American Chemical Society (ACS) vagy az European Federation of Chemical Engineering (EFCE) tapasztalataira, hiszen ezek a szervezetek nemzetközi szinten hasonló tevékenységeket folytatnak.

3. A kémia imázsának javítása

Szinte már közhely, hogy a kémia társadalmi megítélésén javítani, az áltudományok ellen harcolni kell. Ezért e fontos kérdést itt nem is fejtem ki, csak megfogalmazom a feladatot:

Feladat 4: Stratégia kidolgozása a kémia imázsának javítására, majd ennek maradéktalan megvalósítása.

Egyik eszköze az ismeretterjesztésben való aktív részvétel lehet, amelyben természetes partner az MTA Kémiai Tudományok Osztálya, valamint az MVSZ – az ő erőfeszítéseikhez csatlakozva tudjuk ezt a célt a legjobban szolgálni.

4. Szerepvállalás a kémikus utánpótlás nevelésében

Meg vagyok győződve arról, hogy az MKE rengeteget tett és tesz ezen a területen, mint ahogy partnereink is: az MTA, az MVSZ, egyetemek, a Richter – mind-mind indítottak programot az iskolások számára. Az egyetemi jelentkezések számai azonban továbbra is katasztrofálisak, veszélyeztetik a kutatások, a kémiai ipar és a kémiaoktatás jövőjét.

Éppen ezért még professzionálisabb tevékenységet kell folytatnunk, és nem utolsósorban összehangolni a sokféle programot annak érdekében, hogy még hatékonyabbak legyenek ezek az erőfeszítések.

Feladat 5: Legyen az MKE a kémikus utánpótlásnevelésre fordított erőfeszítések koordinátora.

Bár itt 5-ös pontként szerepel, ez talán a legfontosabb feladat. Meg kell állítani a kémia tantárgy eltűnését, részt kell vegyünk egy vonzó kémia tananyag kialakításában – természetesen tanár tagtársainkkal karöltve.

E célok mentén az MKE-nek fel kell vállalnia a kémiatanárok szakmai és erkölcsi támogatását is. Erre különösen nagy szükség van azokon a területeken, ahol nincs egyetem – itt az eszköz az (feltámasztandó) területi szervezetekbe való bevonásuk lehet.

Feladat 6: Legyen az MKE a kémiatanárok biztos támasza.

5. Nemzetközi jelenlét

A tudományban a nemzetközi jelenlét fontosságát nem kell hangsúlyozni. Azonban azt is észre kell venni, hogy a szabályozási kérdések egyre nagyobb számban európai szinten dőlnek el. Már említettem, hogy az EuChemS és az EFCE európai szinten vesznek részt döntési folyamatok előkészítésében, a kémia terület érdekvédelmében. Saját érdekeinket csak rajtuk keresztül érvényesíthetjük.

Ugyancsak fontos az európai szervezetek – különösen az EuChemS – tudományszervező tevékenysége: az Európai Kémikuskonferencia, valamint a szakterületek konferenciái egyre jelentősebbé válnak. Szükséges tehát képviseletünk ezekben a szervezetekben, különös tekintettel arra, hogy hazai partnereink nem lehetnek tagok ezekben.

Feladat 7: Az MKE erős képviseletének biztosítása a nemzetközi szervezetekben, szükség esetén a belső struktúra kompatibilitásának megteremtésével.

6. Pénzügyek

Jelenleg négy forrásból áll össze a költségvetés bevételi oldala: tagdíjak (egyéni és intézményi), konferenciák, pályázatok és támogatások.

A tagdíjból bejövő forrás direkt módon függ a taglétszámtól. Biztos vagyok abban, hogy a fent elmondottak megvalósításával, annak megfelelő kommunikációjával növelhető lesz a taglétszám. Ahogy említettem, az MKE-nek, mint civil szervezetnek, alulról építkezőnek kell lennie, azaz tudnunk kell, hogy mit is vár el a tagság az Egyesülettől.

Feladat 8: Kérdőív készítendő arról, milyen „szolgáltatásokat”, programokat várnak az egyéni és intézményi tagok az MKE-től.

Nagy potenciált látok ipari partnereinkkel kapcsolatban is. Támogatást tőlük azonban csak akkor várhatunk, ha tevékenységeink számukra is értékesek. Az eddig felsorolt programpontok biztos, hogy pozitív fogadtatásra találhatnak náluk, hiszen mind a kémia népszerűsítése, mind pedig az utánpótlás biztosítása életbevágó számukra. Szintén hasznos, ha munkatársaik egy pezsgő szakmai környezetben lehetnek az MKE égisze alatt.

Feladat 9: Dialógus az ipari partnerekkel arról, mit is várnak az MKE-től, milyen jellegű tevékenységünket tudják anyagilag is támogatni.

Lehetőséget látok abban is, hogy ne csak jogi értelemben működjünk civil szervezetként, hanem a finanszírozási modell tekintetében is. Ennek lényege a feladatorientált külső finanszírozás – feladatokhoz kell a partnereket megtalálni.

Feladat 10: Civil szervezetként való működés megteremtése, a megfelelő finanszírozási modell kiépítése más hasonló szervezetek tapasztalatait felhasználva.

Összefoglalás

Ebben a dokumentumban megfogalmaztam azokat a célokat, amelyek mentén az MKE az elkövetkező években működhetne. Civil szervezetként ezeket a tagságra építve, alulról szervezve lehet a leghatékonyabban megvalósítani. Még ha kell is változtatni, átszervezni a hatékonyabb működés érdekében, eközben a jól működő részek (szakosztályok, szakcsoportok), jól működő programok nem sérülhetnek. A vezetés szerepe a változások katalizálása, a célok megfogalmazása. Beavatkozni csak akkor szabad, ha valami nagyon nem működik magától.

A szakosztályok, szakcsoportok talán nagyobb számban választottak új személyeket a vezetésbe, mint az általában történni szokott. Ez jó jel, hiszen nyilván lelkes kollégák kerültek vezető pozícióba, amely záloga lehet egy megújulásnak. Kérem, hogy a megújítás következő szakaszában, amikor az Egyesület vezető tisztségviselőit választjuk meg, folytassuk a lelkes kollégák kiválasztását, legyen olyan vezetésünk, amely elkötelezett az MKE magas szintű működtetésében, kapcsolatot tud teremteni a stratégiai partnerekkel, új és korábbi szövetségesekkel – mind az akadémiai, mind pedig a vállalkozási területeken.

Budapest, 2023. május 4.