A Magyar Kémikusok Egyesületének állásfoglalása az
Oktatási és Kulturális Minisztérium
egységes természetismereti - természettudományi
kerettanterv-tervezetéről
A természettudományos tantárgyak tananyagainak szakmai fórumokon egyeztetett, integrált szellemben történő megújítását nagyon fontosnak tartjuk, de határozottan ellenezzük az integrált természettudomány tantárgy bevezetését a közoktatás 7. évfolyamától.
Egyetértünk a munkacsoport tagjaival a következő alapelvekben:
- A természettudományos közoktatás nagyon fontos célja „a leendő
állampolgárok természettudományos műveltségének olyan alakítása, amely
az így formálódó tudást mindenki számára a hétköznapokban, a társadalmi
cselekvésben teszi alkalmazhatóvá”.
- Az ilyen tudás elsajátítására minden gyermeknek meg kell adni a
lehetőséget, és azoknak a diákoknak is minőségi természettudományos
oktatást kell biztosítani, akiket családi háttere, szociális helyzete
hátráltat a megfelelő ütemű fejlődésben.
|
Ezért fontosnak tartjuk a teljes természettudományos közoktatás:
- követelményrendszerének, tananyagának és módszertanának átdolgozását, valamint
- a jelenleginél lényegesen jobb anyagi és személyi feltételeinek megteremtését.
|
Kötelességünk felhívni a figyelmet a következő tényekre is:
- A természettudományok integrált oktatásának nincsenek meg a személyi feltételei.
-
Vannak és megfontolandóak viszont a korábbi külföldi tapasztalatok
az integrált természettudomány tantárgy oktatására történő áttéréssel
kapcsolatban. Svájcban egy tíz évvel ezelőtt hozott hasonló döntés nem
a remélt eredményt hozta, ezért éppen a visszarendeződés van
folyamatban (D. Fischer: „ LCH und VSG erfreut über die
Maturitätsreform”; Bildung Schweiz 10/2007; 28. old.). Az Egyesült
Királyság Parlamentje Természettudomány és Technológia Bizottsága
( „Committee on Science and Technology”) 3. beszámolójának ( „Third
Report”) 6.5 pontja szerint a legtöbb általános iskolai tanártól azt
várják el, hogy a saját felsőoktatásban tanult tantárgyain kívül eső
tananyagot tanítson. A beszámoló megállapítja, ha a tanárok maguk sem
értik megfelelő mélységben a természettudományokat, a technológiát és
ezek alkalmazási lehetőségeit, akkor valószínűleg nem rendelkeznek
elegendő önbizalommal és szakmai biztonsággal ahhoz, hogy a
természettudomány tantárgyat érdekesen és a diákokat további ismeretek
megszerzésére motiválva oktassák
( http://www.parliament.the-stationery-office.co.uk/pa/ld199900/ldselect/ldsctech/38/3809.htm ).
-
Jelen fejlettségükben a különböző diszciplínák (kémia, biológia,
fizika) más típusú szemléletvilágot, gondolkodásmódot, kísérleti
megközelítést tükröznek és igényelnek (nem véletlen, hogy a
természettudomány evolúciója így tagozódott a történelem folyamán). Bár
a kapcsolódási pontok és átfedések jelentősége egyértelmű, a
természettudományos oktatást nem szabad ezekből az átfedésekből
kiindulva felépíteni, hanem éppen fordítva: csak a különböző
tudományágak fundamentumainak megismerésével szinkronban szabad (és
kell is) az átfedések irányába elmozdulni. Az integrált
természettudomány-oktatás leggyengébb pontja éppen az, hogy a diák nem
feltétlenül érti meg azokat az alapvető különbségeket a gondolati
eszköztárakban, amelyek az egyes természettudományokat jellemzik.
Enélkül pedig nem fogja megfelelően érzékelni az átjárhatóságok
(kölcsönös applikációk) lényegét sem.
-
Az alapelvek érdemben nem foglalkoznak a tehetségek kezelésével,
és mindenféle szintbeli különbségtétel ellen irányulnak, ezért minőség-
és tehetségellenesek. Így nemcsak az egyének szempontjából
igazságtalanok, hanem várhatóan akadályozzák az ország gazdasági
fejlődését is. Ezért ebben a tekintetben is a javaslat lényegi
felülvizsgálatát tartjuk indokoltnak.
-
Az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) által felkért ad hoc
bizottság elvégezte a természettudományos közoktatás helyzetének átfogó
és mélyreható elemzését. E munkájuk során több mint ezer tanár,
felsőoktatási és ipari szakember véleményét kérték ki. Egy ilyen
széleskörű bázison elkészülő elemzés javaslatai szerintünk nem
hagyhatók figyelmen kívül. A javaslatokat már e hónap folyamán
társadalmi vitára bocsátják és a jelentést végleges formában 2008.
november 15-ig átadják az OKNT-nek. Ezért a természettudományos
közoktatás átalakítására irányuló bármely intézkedés bevezetése előtt
szükségesnek tartjuk megismerni az OKNT által felkért ad hoc bizottság
jelentését.
-
A természettudományos közoktatásnak felelősséget kell vállalni a
hazai tudományos és vegyipari szakember-utánpótlás megalapozásában.
Ennek érdekében nem eltiltani kell a tanulókat a természettudományos
tantárgyak emelt óraszámban, nagyobb mélységben és magasabb színvonalon
való tanulásától, hanem ellenkezőleg, éppen erre kell őket ösztönözni.
-
A természettudományok integrált oktatásának lehetősége eddig is
megvolt az iskolák számára, de ezzel csak kevés oktatási intézmény élt.
A kidolgozandó kerettanterv és különösen a bevezetése mellé rendelt
pénzeszközök azt eredményezhetnék, hogy az oktatási intézmények
tömegesen térnének át a természettudományos tantárgyak integrált
oktatására, ami az általunk fentebb már részletesen elemzett negatív
hatásokat vonná maga után.
|
Állásfoglalásunk és javaslatunk
-
A véleményezésre kapott integrált természettudományos
kerettantervvel alapjaiban nem értünk egyet, ezért kérjük, hogy az
Oktatási és Kulturális Minisztérium állítsa le ennek a szakmailag
indokolatlan és megalapozatlan anyagnak a készítését, bevezetését!
-
A Minisztérium gondoskodjon arról, hogy ne írjanak ki pályázatot
ennek alkalmazására, ne tegye pályázati feltétellé más közoktatási
pályázatok elbírálásánál!
-
Egyidejűleg javasoljuk a Minisztériumnak, hogy az így felszabadult
pénzeszközöket, az OKNT ad hoc bizottság szakmai körökben legszélesebb
körű támogatottságot élvező javaslatai értelmében a természettudományos
oktatás fejlesztésére fordítsa!
|
Budapest, 2008. október 7.
|
Prof. Dr. Mátyus Péter
az MKE elnöke
|
Tóth Judit
a Kémiatanári Szakosztály elnöke
|