1950-ben született Budapesten. A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban szerzett érettségi után 1968-tól tanult a Műegyetemen, ahol 1973-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Hallgató korában kapcsolódott be a BME Általános és Analitikai Kémia (a Kar szervezeti átalakítása óta Szervetlen és Analitikai Kémia) Tanszékének munkájába, ahol 1973 óta dolgozik, 1994-től egyetemi tanárként. A kémiai tudomány doktora fokozatot 1996-ban szerezte meg. 1996-tól 2005-ig a tanszék vezetője volt, 2003 óta a Kar (új nevén Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar) dékánja.

Analitikai kémiát és szilárdtestkémiát tanít vegyészmérnök-, biomérnök- és környezetmérnök-hallgatóknak, valamint a szakmérnöki fokozaton. Részt vett a kreditrendszer egyetemi bevezetésében és a többfokozatú (B.Sc. – M.Sc. – Ph.D.) mérnökképzés tanterveinek kidolgozásában és elindításában. Kutatási munkái elsősorban a szilárd anyagok tulajdonságainak és átalakulásainak leírásához, a termikus analízis és a szerkezetvizsgálati módszerek alkalmazásaihoz kapcsolódnak. 2004-ben a Helsinki Műszaki Egyetemen vendégprofesszorként dolgozott.

Az MKE-ben az Analitikai szakosztálya vezetőségének tagja, az Oktatási Bizottság elnöke. Tagja az MTA Analitikai Kémiai Bizottságának és Termoanalitikai Munkabizottságának, jelenleg közgyűlési doktor képviselő. Különböző bizottsági funkciókat töltött be a Nemzetközi Termikus Analitikai és Kalorimetriás Szövetségben (ICTAC), elnöke, majd titkára volt az Európai Termoanalitikai és Kalorimetriás Szimpózium (ESTAC) tudományos Bizottságának. Elnyerte a Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatát, a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet és az Apáczai Csere János Díjat. A Finn Kémikusok Egyesületének levelező tagja.