Vörösiszap (red-mud) szennyeződés az ajkai timföldgyár zagytározójánál

 

en English version

red-mud
MTI fotó - készítette: Varga György
  • 2010. október 4-én (hétfőn) 12:10 órakor a MAL Zrt. ajkai timföldgyára egyik vörösiszap tároló zagykazettája sarokrészén a gát átszakadt és nagymennyiségű iszapos víz folyt ki a tározóból. Az iszapos víz településeket is elöntött (Devecser, Kolontár).
  • A leülepedett, sűrű vörösiszap 96-98 %-a a tározóban maradt (első becslés).
  • A kiömlő iszapos víz lúgos kémhatású, amely káros hatású a természeti környezetre, az emberi bőrön pedig maró hatású, égési jellegű sérülést okoz.
  • A vörösiszap a Bayer-féle timföldgyártás mellékterméke. Fő összetevői a vasoxid (30-50%), az alumíniumoxid (10-20%) és a szilíciumdioxid (10-15%), továbbá titándioxidot, nátriumoxidot, kalciumoxidot és egyéb fémeket is tartalmaz.
  • A kiömlött vörösiszap nehézfém koncentrációjáról még nincs pontos adat. Feltételezések szerint azonban a nehézfémek az évek során leülepedtek a tározóban és remélhetőleg nem sok jutott ki belőle.
  • Ajkán a timföldgyár tíz tározójában 50 millió m3 szürkeiszapot és 30 millió m3 vörösiszapot tárolnak.
  • Hasonló baleset a hazai timföldgyártás esetében még nem volt.
  • A jelenlegi legsürgősebb teendő a szennyezés lokalizálása. Körülbelül 800 hektárnyi szántót és legelőt, illetve 3,5 hektárnyi lakott területet érint a szennyeződés.
  • A szennyeződésnek nincs utánpótlása. Megkezdődött a vörösiszap összegyűjtése és ép zagykazettába történő visszaszállítása.
  • Fontos feladat az érintett terület monitorozása, a talajvízfigyelő kutak, valamint a települések ásott kútjai vízminőségének folyamatos követése.
  • A Magyar Tudományos Akadémia vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoportot küldött ki a kolontári helyszínre a károk, valamint a közeli és távoli jövő kockázatainak felmérésére.

 

2010. október 6.

 

Hirdetés

Rendezvénynaptár

CHEMGENERATION.COM

Kémiai Nobel-díj

EuChemS Newsletter

Chemistry Europe

CE logo with Strapline

MTA KTO

MKE stratégia

Go to top