Tartalmi célkitűzések
1. A Magyar Kémikusok Lapja (MKL) a Magyar Kémikusok Egyesületének havonta megjelenő hivatalos lapja;téma-, hír és magazin-folyóirat,amely műszaki ismeretterjesztő feladatokat is ellát. A lap az Egyesülettagjait és az érdeklődőket a kémia és a vegyipar újdonságairól és az e területeket érintő hírekről, eseményekről, összefoglaló és közérthető módon, magyar nyelven, mérnöki szinten tájékoztatja.
2. A lap célja a gyakorlatban is felhasználható, általános érdeklődésre számító, közérthető információk és aktuális egyesületi és szakmai hírek közlése cikkek és szemleszerű blokkok, rovatok formájában. Ismeretterjesztő cikkeink témái: alaptudományi összefoglalók, új gyártmányok és új technológiák, új gépek, készülékek és műveleti megoldások, folyamatirányítás, gyakorlati analitika, vállalatok élete és működése, hazai mérnöki megoldások, egészségvédelem-biztonságtechnika-környezetvédelem, vegyipari termékek fogyasztóvédelme, termékfelelősség, üzemtechnika, vegyigyártervezés, vegyipari gazdasági és pénzügyek, iparpolitika, a kémia oktatása. A blokkok, rovatok címei: Kémia és társadalom; Interjúk érdekes személyiségekkel; Kémia és gazdaság; Vegyipar és kémiatudomány; Szakmatörténet, egyesülettörténet; Arcképcsarnok; Kémia a közép-és felsőoktatásban; Újdonságok, érdekességek a kémiában; Kémia a médiában; Könyvajánló; Egyesületi hírek; A hónap hírei.
Egy-egy közlemény témáját vagy a szerkesztőség jelöli ki, amelynek kidolgozására felkéri az illetékes szerzőt, de örömmel fogad a szakmai közönség köréből a fenti céloknak megfelelő kéziratokat is. A szerkesztőség spontán felvetődött témákat is fogad, de ezeket és tartalmi körüket célszerű előzetesen egyeztetni a szerkesztőséggel. A szerkesztőség egy-egy fejlődési irányzat, egy-egy új gyártmány vagy technológia teljes egészének bemutatását kéri a szerzőktől.
3. Kérjük szerzőinket, hogy mondanivalóikat tömören és jól érthetően fogalmazzák meg. Mellőzzék az öncélú történeti áttekintést, az általános bevezetést, illetve ezeket csak a közlemény megértéséhez okvetlenül szükséges terjedelemben adják meg. A közlemény címe legyen rövid és konkrétan tájékoztasson a tartalomról. A bevezetés tartalmazza a munka cél-kitűzéseit és tárgyát. A közlemény fő részét a téma logikus szerkezetű, tömör és középfokú végzettségű vegyész számára érthető leírása képezze. Csak feltétlenül szükséges számú irodalmi hivatkozást adjunk meg.
4. Kérjük, hogy közleményeik teljes terjedelme (a kézirattartozékokkal együtt) ne haladja meg a 10 gépelt oldalt (szóközökkel együttesen legfeljebb 25 ezer karaktert, ábrák és táblázatok esetén ebből levonva az azok által elfoglalt felületnek megfelelő karakterszámot).
5. A beérkezett közleményeket szerkesztőségünk először témájuk és kidolgozásuk jellege szerint értékeli, fenntartva a jogot a közlemények lektoráltatására. Ezt követően a közleményeket tartalmi helyesség, nyomdai előkészítés szempontjából értékeli és véleményét a lektori véleménnyel együtt visszaküldi az elsőnek feltüntetett szerzőnek, kérve a kézirat módosítását. A szerzők a közleményen a szükséges javításokat elvégzik és a javított változatot eljuttatják a szerkesztőségbe. A tördelési munkák elkészülése után még kérhetjük a kefelevonatok elektronikus változatának gyors ellenőrzését is a szerzőktől. A szerkesztőség fenntartja a jogot a közlemény stilisztikai, egyértelmű elírási hibáinak javítására, és a kismértékű rövidítésre.
6. A közlemények tartalmáért (adatvédelem) és közölhetőségéért (pl. szabadalmi szempontok) a szerzők felelősek. Szakmai vita esetén a szerkesztőség közli a szerző álláspontját, de fenntartja a jogot a szakmai ellenvéleményeknek a lapban való nyilvánosságra hozatalára.
7. Szerzőink, hagyományainknak megfelelően tiszteletdíjban nem részesülnek, de a közleményüket tartalmazó pdf-fájlt a lapszám megjelenését követő 2 héten belül e-mail címükre megküldjük.
Kézirat-előkészítés és külalak
8. 2010. szeptember 1-jétől működik online kéziratkezelő rendszerünk. Kérjük tisztelt szerzőinket, hogy közleményeiket közvetlenül a http://www.mkl2.mke.org.hu/szerkrendszer/-re töltsék fel. A szerkesztőségi rendszerben először új regisztrálóként kell bejelentkezni. Az űrlap kitöltése utána rendszer konfirmációs levelet küld a megadott e-mail címre. Kérjük, e-mail címüket pontosan adják meg, mert ennek hiányában nem fogják megkapni a levelet, s nem tudják véglegesíteni regisztrációjukat! A regisztrálást követően tölthetik fel közleményüket. Kérjük, hogy a Word doc vagy Word rtf fájlformátumban elkészített, a szöveges részen kívül elhelyezett táblázatokat és ábrákat tartalmazó közleményt „zip” fájlba tömörítve töltsék fel.
2010. december 31-ig a régi módon, a szerkesztőségi címre küldött e-mailen is elfogadjuk a kéziratok beküldését, de szeretnénk, ha szerzőink mind nagyobb számban használnánk internetes online rendszerünket. Az esetleges torzítások kizárására ajánlott, hogy egy, az online anyaggal pontosan egyező, nyomtatott példányt postázzanak szerkesztőségünkbe (1027 Budapest, Fő u. 68.). A tördelt szövegek elektronikus változatának gyors ellenőrzéséhez és az esetleges gondok gyors elintézése érdekében kérjük, szíveskedjenek elérhetőségüket (e-mail cím, telefonszám) a közleménylevélben való benyújtásakor is közölni.
9. A címoldalon a szerzők nevei után lábjegyzetben kérjük feltüntetni munkahelyi vagy lakcímüket és e-mail címüket. Amennyiben e-mail címüknek a közleményben való megadásához nem járulnak hozzá, kérjük, ezt külön jelezzék.
10. A számszerű adatokat a szöveges rész után elhelyezett táblázatban vagy ábrán (de nem mindkettőben) is célszerű bemutatni. Ezeknek legyen arab sorszáma és magyar címe, az adatok mértékegységei szerepeljenek a megfelelő rovatokban és a szöveges részben legyen hivatkozás rájuk. A számokat helyi érték szerinti hármas tagolásban jelöljék (pl. 12345,6). Az ábrák méreteit úgy kell megválasztani, hogy lehetőleg ne haladja meg a cikkek esetén a 80 mm-es hasábszélességet, de a bemutatni kívánt összefüggés a kellő pontossággal leolvasható legyen. Kérjük, hogy az ábrák, diagramok szövegeinek méretezésénél vegyék figyelembe, hogy a betűk a végső méretnél is jól olvashatóak legyenek. Ehhez az ábrák betűmérete nem lehet 4 mm-nél kisebb. A szerzők – kihasználva a színes megjelenés adta lehetőségeket – törekedjenek színes ábrák, fényképek közlésére. Ezeket 300 dpi felbontással jpg, pdf vagy tif kiterjesztésű fájlokban kérjük külön fájlban beküldeni. Az ennél kisebb felbontásban kapott képeket át kell állítani erre az értékre, ami mindenképpen a kép méretének csökkenését eredményezi. A 72 dpi-s képek a nyomdai feldolgozás során át lesznek állítva 300 dpi-s felbontásra. Ezzel az eredeti kép mérete a negyedére csökken. 45 mm/300 dpi-nél keskenyebb/kisebb képet nem érdemes illusztrációként leadni. Ekkora kép pl. a 4 hasábos oldalon 1 hasáb szélességű.
Nem saját illusztrációk esetén azok jogtisztaságáról a szerzők kötelesek gondoskodni; a forrásnak az ábra aláírásában való feltüntetésével is. Vonatkozik ez az internetről származó anyagokra is.
Az ábrák számát és címét az ábra alatt középen helyezzék el például a következőképpen: 2.ábra. Ábracím leírása. Az ábrákon a feliratokat nagybetűvel szíveskedjenek kezdeni. A szám- vagy betűjelzések magyarnyelvű magyarázatát minden esetben az ábracím alatt közöljék. A közlés módja: szám vagy betű (félzárójel, illetve pont nélkül dőlt betűvel, utána kisbetűvel kezdve a magyarázószöveg, azután pontosvessző, majd a következő szám, ill. betű stb.). Az ábraaláírás tartalmazza az ábra jobb megértését szolgáló szövegrészt is.
A táblázatok felett fel kell tüntetni jobbra zártan, dőlt betűvel a táblázat számát (pl. 2. táblázat) és alatta középütt félkövérrel a címet. Fontos, hogy tabulálás nélkül ne készítsenek táblázatot, mert a táblázat rekonstruálása a kiadványszerkesztő programba való behívást követően igen nehézkes. Kérjük a táblázat oszlopait bevonalazni és a fejrovatokban lévő szöveget, a mennyiség nevét vagy jelét a mértékegységtől vesszővel elválasztani.
A közleményben levő képletekre, egyenletekre félkövér római számmal hivatkozzanak a szövegben. A matematikai egyenletek mennyiséget kifejező tényezőit dőlt betűsen kell szedni.
Kérjük a nem magyar betűjeleket, különleges írásjeleket a nyomda részére külön jelölni a kézirat baloldali margóján, és ha mód van rá, ne a szimbólumbeszúrás menüt, hanem a symbol fontkészlet karaktereit használják. Hasonlóképpen elveszhetnek a képletek speciális karakterei, ezek csak az írott anyagból való beszkenneléssel nyerhetők vissza.
Kérjük szerzőinket, hogy ha közleményük szöveges részében kiemelést szeretnének alkalmazni, a dőlt betűs jelölést és ne a vastag betűst alkalmazzák.
11. Az irodalmi hivatkozás az Irodalom bibliográfiai adatainak sorszámával történjen. Az irodalmakat azok sorszámával, a szöveges részben szögletes zárójelbe való helyezéssel adják meg. A közlemény végén összegyűjtött Irodalomban adják meg a szerzők családnevét és utónevének kezdőbetűjét. Az utónév kezdőbetűje után pontot tegyenek. Több szerző esetében az egyes neveket vesszővel válasszák el. Az utolsó szerző neve után is tegyenek vesszőt, amit a mű címe követ. Idegen nyelvű könyv esetén az eredeti címet közöljék. Könyvirodalomnál ezt követi a könyv kiadójának megnevezése, a kiadás földrajzi helye (város), majd a kiadás éve.
Folyóiratcímek esetében a folyóirat rövidítése kerül a mű címe helyébe, utána pont következik. Ezután adják meg a megjelenés évét kerek zárójelben, majd az évfolyam számát (a kötetszámot), utána vesszővel, majd az idézet kezdő oldalszámát, utána ponttal.(Pl. A.K. Hámori, P.T. Miskolci, S. Y. Hertz, Inorg. Chem. (1978) 32, 178. H.C. Freeman, Coordination Chemistry, Wiley, New York, 2003. Kolosi T., in Az energiagazdálkodás kémiai vonatkozásai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 158. o.)
12. Az ismeretterjesztő cikkek esetén a kézirat végén adják meg a közlemény rövid (max. 10 gépelt soros) összefoglalását (tartalmi kivonatát) magyar és angol nyelven. Ez tartalmazza a szerző(k) neve(i)t dőlt betűvel, kettőspont után a közlemény címét félkövér betűvel, majd a rövid tartalmi ismertetést.
A mértékegységek jelölése
13. Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakrabban használt mennyiségek és mértékegységek nevének és jelének szabályos alakját. A decimális szorzókat előtaggal, ún. prefixummal helyettesítsék. A tört és a szorzat alakú egységben a prefixumot az egység elé írják: pl. kJ/kg, mN/m2. Összetett prefixumot ne alkalmazzanak.
a) A nem SI mértékegységek használatát lehetőség esetén kerüljük. Különösen vonatkozik ez azokra, melyek rövidítése az alap betűkészletben nem található meg, pl. az angström, helyette a nm-be vagy a pm-be átszámolt érték használatát ajánljuk.
b) Az anyagmennyiség mértékegységének neve mól, nemzetközileg elfogadott jele mol. Helytelen, ha az anyagmennyiség neve helyett "mólok számát" vagy "mólszámot" írunk.
c) További használható mértékegységek (jelük): perc (min), óra (h), nap(d); tonna (t), törtrész: gramm (g), dekagramm (dag vagy dkg).
Írásmód
14. Az általánosan elfogadott szakkifejezéseket, vegyületeket a „Kémiai helyesírási szótár” (Fodorné Csányi Piroska, Fábián Pál, Hőnyi Ede, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982), a mértékegységeket és a mennyiségek nevét és jelét "A fizikai-kémiai definíciók és jelölések" (Riedel Miklós, Tankönyvkiadó, 1990) szerint kell írni. A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályait a "Szervetlen kémiai nevezéktan" (Fodorné Csányi Piroska, Horányi György, Kiss Tamás, Simándi László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008) és az "Útmutató a szerves vegyületek IUPAC-nevezéktanához" (Nyitrai József, Nagy József, Magyar Kémikusok Egyesülete, 1998) című kiadványokban foglaltak szerint alkalmazzák. A műszaki helyesírás szabályait a "Műszaki helyesírási szótár" (Fodorné Csányi Piroska, Fábián Pál, Csengeri Pintér Péter, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990) szerint kérjük követni.
